Kalandozás Ankarában ✨ avagy Törökország lett Mia 53. országa 🌎
Amikor megláttam, hogy a Wizz Air direktjáratot indít Ankarába, máris félredobtam mindent, és izzítottam a régi jó barátomat, aki kapható efféle crazy kalandokra.
Szerencsére egyből igent mondott, és máris megvoltak a repjegyek 🎫🎟️
✨✨✨✨✨✨✨
Nemrég valaki megkérdezte tőlem:
“Miből meríted ezt az óriási erőt és kitartást!?”
A kérdés jogos, mert sokszor kétségbe esem Mia és a saját jövőmet illetően. Néha legszívesebben összeomlanék és csak sírnék. De nem lehet. Csinálni kell tovább.
Amikor meglátok egy új desztinációt, ami könnyen elérhető, és alig megy oda turista, akkor elfelejtem minden bánatomat, és felcsillan a szemem ⭐️ Ide el kell menni!
Ilyenkor felébred bennem a parázs, a kalandvágy, és úgy érzem, bármire képes vagyok.☃️
Habár már egyre nehezebb, és nem tudom, meddig fogom még ezt bírni. Fizikailag. Miával.
Mostmár nem hordozom Miát, aki 6 éves, nekem pedig már többször jelzett a testem, hogy ELÉG.
Izgultam, mi lesz ezen az úton.
Elővettem a régi, kedvenc csatos hordozómat. Mia egyből jött is felém ♥️ Kipróbáltam otthon újra, és Mia boldogan csücsült benne. Jól van, megoldjuk. Minden rendben lesz.
Mia egy fantasztikus útitárs. Végig jó passzban volt, szaladgált, szuperül érezte magát.
Egyben kimerítő is volt, mert éjszaka lerúgott az ágyról, 6-kor kelt, az éttermezések alatt elszaladgált, felmàszott mindenre amit meglátott. Minden másodpercben rá kell figyelnem.
De! Az ilyen rövid kiruccanások eszméletlen feltöltőek számomra. Mondhatjuk, hogy fárasztó, de a lelkem megpihent.
Ilyenkor érzem, hogy ÉLEK.
Sosem volt kérdés, hogy megéri.
És amíg csak tehetem, folytatom.
Mert, a kérdésre válaszolva: ebből merítem az erőt. Minden út, amit sikerül véghezvinni Miával, erőt ad, hogy képes voltam erre is. Ha erre képes voltam, akkor pedig semmi nem állíthat meg.
Megyünk tovább 🌍
Hordozó: @mobiuscarrierfashion
Babakocsi: @adinish.hu
Hátizsák: @lillaselleibags
📹: @vasakos
#ankara #törökország #utazoanya #gyerekkelvagyok #utazásgyerekkel
5 nap ago