Amikor épp az iker babákkal voltam túlélő üzemmódban az első hetekben, hónapokban, nagyon rossz érzés fogott el amikor azt láttam, másnak milyen könnyen megy az anyaság. Én csak egy élő szoptatógép voltam, aki sokszor a hűtőig se jutott el, hogy egyen, mert tuti hogy elkezdett sírni valamelyik baba. A férjem etetett engem, miközben én a két babát.
Ehhez képest a 3. baba érkezése egy kánaán volt, mert belőle “csak” 1 volt 😁
Hamarabb ki tudtam vele mozdulni, és mivel hordoztam, bárhová el tudtam vele menni szabadon.
Szerintem a legfontosabb az, hogy nem kell feladni a saját érdeklődési körünket amiatt, mert kisbabánk születik. Már 7,5 éve mondom itt az oldalamon, hogy aki szeret utazni, babával is megteheti 😍(ikrekkel is, 3 gyerekkel is).
Nem olyan lesz mint baba nélkül, de nem is az a cél.
És nem másokhoz kell magunkat hasonlítani, hanem magunkból kihozni azt, amire aktuálisan képesek vagyunk vagy amire vágyunk.
Nem tudom elmondani milyen boldog voltam, amikor Miát 5 hetesen a Galyatető-kilátó tetején szoptattam, vagy amikor pár hétre rá úton voltunk Montenegró felé.
Tudom, hogy nem mindenki vágyik erre, és ez teljesen rendben van.
Én Palvin Barbi életét valamiért hosszú évek óta követem (pedig nem szoktam celebeket követni), de lenyűgöz ahogy éli az életét. És amikor megláttam, hogy 6 héttel szülés után a Victoria’s Secret kifutóján vonul végig, ismeretlenül is drukkoltam neki.
És mindenkinek azt kívánom, hogy szülés után is megtarthassa önmagát is. Persze nem biztos, hogy azonnal ezen lesz a fókusz, és nem ilyen gyorsan, de nem is örökre lemondva az (utazós) vágyainkról.
Lapozd végig, ha érdekel miket osztottam meg anno a szülés utáni hónapokban 🥰 és hogy alakultak a nagyobb utak a babák első évében.
Nálatok hogyan alakultak a szülés utáni hetek és hónapok utazós szempontból, mikor éreztétek azt, hogy szeretnétek valamerre kimozdulni?
#utazoanya
@realbarbarapalvin
17 óra ago