Mexikó: utazás babával és két gyerekkel – látnivalók a Yucatán-félszigeten
Mexikóról már jó pár éve álmodoztam. Amikor a gépen ültünk a Yucatán-félsziget felé a 10 hónapos babával és két, majdnem három éves kisgyerekkel, még mindig nem hittem el, hogy valósággá válik az álmom. A végső célállomás a Yucatán-félsziget volt. Nagyon kíváncsi voltam a maja romokra, karibi tengerpartra, különleges cenotékra, meg persze a mexikói street food-ra! Egy igazi mexikói utazás volt minden vágyam.
Amióta gyerekeink születtek, velük utazunk mindenfelé a világban, így természetes volt, hogy most is ötösben látogatunk el Mexikóba. A Yucatán-félsziget biztonságos és viszonylag olcsó úti cél, és mindenféle korlátozás nélkül eljuthattunk az országba. Nagyon szerettünk mindig is télből nyárba utazni, és márciusban már 30 fok körüli volt a hőmérséklet, és összesen egyszer esett az eső. Még az sem érdekelt, hogyan fogunk megküzdeni a baby jet laggel.
Mexikó utazás: autóbérlés a Yucatán-félszigeten
Mivel mi minden utazást magunk szervezünk, eszembe sem jutott a Yucatán-félszigeten, és úgy általában Mexikóban sem a szervezett út lehetősége. Úgy döntöttünk, autót bérlünk, és azzal járjuk körbe a félszigetet, amennyire csak bírjuk. Ez kicsit drágább megoldás mint a tömegközlekedés, de babával és kisgyerekkel így a legegyszerűbb mozogni. Ráadásul hatalmas szabadságot ad, hogy akkor megyünk és oda, amikor és ahová csak szeretnénk.
Ahogy az Instagram oldalamon is be szoktam számolni, a harmadik gyermekem születése óta nagyon megkedveltük az autós utazásokat. Legelső utunk a két hónapos babával és a két éves ikrekkel Montenegróba vezetett. Azóta jártunk már Izlandon, Marokkóban, Argentínában, Új-Zélandon, Kanadában, Bulgáriában, Grúziában és még sok más helyen.
Megpróbáltam előre lefoglalni az autót neten keresztül a mexikói utazás előtt, de sajnos a gyerekülések hozzáadása után elképesztő drága végösszegek jöttek ki. Úgy döntöttünk, a Yucatán félszigetre, a cancúni reptérre érkezve megpróbálunk helyben bérelni autót. Érkezéskor rengeteg cég próbál leinteni, hogy tőlük bérelj autót. Az első, akihez odamentünk (Avis) meg is győzött, ugyanis pont annyiért ajánlott autót, amennyit előre kitűztem, hogy szívesen adok érte (a neten sokkal drágább lett volna). Megírtuk a papírt, és egy kolléga kisbusszal elvitt minket az irodába, ahol az autók is rendelkezésre álltak.
Mivel már indulni akartunk a Yucatán-félsziget látnivalóit felfedezni, elfogadtuk a helyzetet. Irány Mexikó! Utazás Playa del Carmen felé, ahol az első két napot fogjuk tölteni. Megnyugtató volt, hogy bármi is történik az autóval, szana-széjjel törhetik, akkor sem fizetünk egy centet sem! Nagyon izgatottak voltunk a közelgő mexikói kalandjaink miatt, fogalmunk sem volt, mi vár ránk a következő két hétben. Főleg így, hogy egy babával és két kisgyerekkel utazunk…
Ha érdekel, mit pakolok be, amikor babával utazom, mik azok a termékek, amiket semmiképp sem hagynék otthon, akkor itt összeszedtem őket. Ha pedig szükséged van egy olyan komplex családi utazós pakolási listára, amellyel garantáltan sosem fogsz otthon hagyni semmi fontosat, és ráadásul megmutatom, hogy tudsz akár egy kézipoggyászba is beférni, akkor a Könnyed Pakolás Pakkot neked találták ki.
Mexikó utazás: 14 napos útiterv a Yucatán-félszigeten, babával és kisgyerekkel (is)
Tarts velünk ebben a 14 napban a Yucatán-félszigeten, és megmutatom, hogyan teltek napjaink napról napra egy babával és két kisgyerekkel a mexikói körutazásunk során.
Mexikó utazás: Playa del Carmen babával és kisgyerekkel
A Yucatán-félsziget körutazás első megállója Playa del Carmen volt. Itt két éjszakát töltöttünk egy butik hotelban a három gyerekkel. Egy légtérben volt minden, ami kell: nappali, konyha és az ágyak. Egy hatalmas erkély nézett a bulis utcára, ahol éjfélig ment a dübörgő zene. Hát ez aztán nem igazán bababarát! Hogy fognak így elaludni nyolckor a gyerekeink? Végül csak mi szülők aggódtuk túl a dolgot, a gyerekek szépen szundiztak az erkélyajtón átszűrődő fehérzajra. Mondanom sem kell, nekünk sem volt gond az elalvással.
Playa del Carmen nekünk abban merült ki, hogy van tengerpart, ahol lehet pancsolni. Mivel aktív nyaralást terveztünk, nekünk bőven elég volt itt tölteni két éjszakát. Itt kipihentük az idejutás és autóbérlés fáradalmait, és a fiúk tudtak pancsolni. A hotelünktől kaptunk egy címet, annál a beach bar-nál tudtunk fürdeni és kaptunk napágyat is. Egy friss kávéval indítottam a napot az erkélyünkön, hát kell ennél több?
Amíg a fiúk homokvárat építettek, én teszteltem a Michelada nevű mexikói sörkoktélt (a baba addig a hátamon aludt). Mostmár tényleg indulhat a kaland. Irány Tulum!
Yucatán-félsziget 3.-5. nap: Tulum babával és két kisgyerekkel
Amennyire csodás mexikói Instagram helyszínné nőtte ki magát, nekünk annyira nem került a toplistánk élére Tulum. A mexikói utazás során ez volt a legdrágább, és szerintünk a legjobban túlértékelt helyszín. Azért így is szuper programokat találtunk magunknak ebben a három Tulumban töltött napban.
A szállásunk Tulumban volt a legegyszerűbb az egész mexikói út során. Egy hostel épület első emeletén, egyből a lépcsővel szemben egy ablak nélküli kis lukban aludtunk öten. Csak egy nagy ágy fért el és egy szekrény, és hozzá egy apró WC. Nem baj, úgyis csak aludni járunk majd ide. Azért a konyha hiányzott, de Tulumban sokkal mélyebben a pénztárcádba kell nyúlni, ha jobb szállást akarsz magadnak. Mi pedig igyekszünk költséghatékonyan megszervezni az utazásainkat a gyerekekkel.
Yucatán-félsziget 3. nap: Tulum romok, Grand Cenote és Palma Central
Első napunkon a maja romvárosban meglátogattuk a Tulum romokat. Nyitásra mentünk, és leparkoltunk egy üres, ingyenes helyre. Utólag szóltak, hogy fizetni kellett volna. Nem baj. Kerestük a bejáratot, ám egyszer csak egy fegyveres őr ránk szólt, hogy azonnal forduljunk vissza. Körbenéztünk, és akkor láttuk, hogy egy fél hadsereg véd valakit, egy nagyobb tömeg pedig messzebbről figyeli a történéseket. Mi ennek az egésznek a közepébe csöppentünk! Szerencsére pár másodperc múlva egy másik fegyveres kolléga intett, hogy hagyjanak minket átmenni, mert mi csak turisták vagyunk, és fogalmunk sincs, ki ez a „híres ember”, aki miatt ennyien összegyűltek. Sosem tudtuk meg..
Aztán kiderült, hogy egy órával később nyitnak csak a tengerparti romok. Oké, akkor igyunk egy kávét. És mivel fél órát kell sétálni a jegyárustól a romok bejáratáig, elindultunk oda. Már egy kisebb sor állt és várta, hogy beengedjék őket. Akkor jöttünk rá, hogy csak egy maszkot hoztunk kettő helyett, márpedig Mexikóban mindenhol kötelező volt a maszkviselés, friss levegőn is. Mekkora fail! Mindig nálunk van, most meg pont nincs… a férjem futott el az autóhoz, ahonnan ugye kb 45 perc sétával jutottunk ide, fegyveres őrökön és híres embereken keresztül.
És akkor végre bejutottunk a Karib-tenger mentén elhelyezkedő maja romokhoz. Mivel már hatalmas volt a hőség, és féltettük a Dravet-szindrómában szenvedő 10 hónapos babánkat, aki érzékeny a melegre (és megfogadtuk, hogy mindenhová nyitásra érkezünk, hogy mire beüt a déli kánikula, már a légkondis szoba felé tartsunk csendes pihenőre), gyorsan végigszaladtunk a tengerre néző maja romok között.
Amikor végre találtunk egy kis árnyékot, rátértünk minden látnivaló és kirándulás fénypontjára, a kisgyerekkel utazás nagy trükkjére: mindig legyen nálunk egy kis nasi! Legalábbis ez az, ami a majdnem három éves iker fiainkat a legjobban motiválta. Nasi nélkül nem indulunk el sehová Mexikóban sem, és nekünk szülőknek is ad egy kis nyugalmat, lehetőséget jobban szétnézni, fotózgatni, amíg a gyerekek hamiznak.
Visszafelé már nem kellett sétálni, hanem csak felpattantunk egy nyitott buszra, ami visszavitt az elejére. Ilyen buszokkal is lehet ugyanis közlekedni a Tulum romok bejárata és a pénztár között.
Onnan autóba pattantunk, és felkerestük Tulum és talán Mexikó leghíresebb cenotéjét, a Grand cenotét.
Mexikó utazásunk leghíresebb cenotéja: Grand Cenote
A cenote egy karsztképződmény, amiben folyóvíz található. A maják számára ez jelentette az ivóvízet, és ezek sokszor barlangrendszerekkel állnak kapcsolatban. Mexikóban 7-8000 darab van belőle, és ebből néhányat meg lehet látogatni, sőt, fürdeni is lehet benne.
Rendkívül különleges élmény volt fürdeni a Grand cenote vizében. A fiaink nem bírták a hideg vizet, úgyhogy ők csak a vízben élő (elkerített) teknősökben gyönyörködtek. Egyébként a víz minőségét annyira féltik, hogy szigorúan tilos naptejes bőrrel a vízbe menni; előtte alaposan le kell zuhanyozni. Kisgyerekkel és babával is látogatható program, ugyanis mindenki számára biztosítottak úszómellényt. Láttunk is ott babával fürdőző párt (még ha a mi gyerekeink nem is voltak erre most nyitottak). A babával és két kisgyerekkel utazó anyának viszont jó hír, hogy jutott egy kis fürdőzési idő a mexikói cenotéban.
Fárasztó a cenote látogatás, legalábbis Mia baba szerint, aki el is aludt rajtam a hordozóban
A mexikói utazás tökéletes délelőttjét egy a szállásunkhoz közel található mexikói utcai kajáldánál zártuk, ahol jól feltankoltunk taco-val. Ezután az egész család kidőlt a hosztelszobának nevezett kis lukban Tulum centrumában.
Mexikó utazás: a gyerekbarát Palma Central
Délután a tulumi szállástól pár perc sétára található Palma central-ba látogattunk. Ez egy olyan családbarát elkerített kis park, ahol találhatók ételes kocsik, játszótér, park rész. Sokan jógázni is járnak ide, miközben kisgyerekek szaladgálnak mindenfelé. Babával is tökéletes program!
Mi inkább úgy éreztük, hogy ide az itt élő gazdag külföldi feleségek járnak a gyerekeikkel. Ennek ellenére jól éreztük magunkat, és újabb családi mexikói élményeket gyűjtöttünk. Mia sokat játszott a fűben, majd elálmosodott, és a hordozóban szundizott egy nagyot, amíg én megittam egy margaritát és a fiúkkal lógtam a téren. A vacsit is letudtuk itt, hazafelé pedig vettünk néhány friss mangót meg ananászt. Jó kis nap volt!
Yucatán körút, 4. nap: Muyil romok és a Sian Kaan Bioszféra rezervátum
Másnap reggel tervben volt egy újabb mexikói maja romlátogatás: Muyil romok, ahonnan egyenesen át lehet sétálni a Sian Kaan Bioszféra rezervátumba, ami az UNESCO természeti világörökség része. A neve maja nyelven azt jelenti: „Ahol az ég született”.
Azért esett a választás a Muyil romokra, mert ez egy eldugottabb, kevésbé frekventált hely, de ugyanúgy maja romok találhatók itt is. Nagyon szeretünk olyan helyeken járni babával és kisgyerekkel, amik kevésbé felkapottak, és ahol kevesen vannak. Ráadásul a belépő is filléres költség volt, csakúgy mint a belépés a rezervátumba. Itt hirtelen elég „dzsungeles fíling” alakult ki, ráadásul az eső is eleredt. Egy épített kis ösvényen haladtunk a fák és vízek között, és sajnos bármennyire is próbáltuk, nem találtuk meg az állítólag rengeteg itt található állatfaj bármelyikét; csak néhány halacskát. Cserébe ráleltünk egy rozoga kilátóra, amire végül csak a férjem mászott fel a zuhogó esőben. Szerinte nem érte meg a kilátásért, én pedig hittem neki. Amíg apa mászott, a fiúk nasiztak (Mia rajtam csüngött a hordozóban).
Tovább haladva kiértünk a dzsungeles környezetből, a partra. Itt lehetőség van csónakba pattanni, és lagúnákat felfedezni, meg mindenféle izgalmas tropikus kalandba keveredni. De az időjárás csak arra ösztönzött minket, hogy megbújjunk egy felfüggesztett csónak alatt. Amikor alábbhagyott az esőzés, megkerestük az autónkat, és a nagy úttal szemben található helyi kifőzdében kötöttünk ki. Milyen jól tettük! A mexikói bácsi, aki a forgalmas útra nyíló kis teraszon grillezte a taco-ba való husikat, még saját kezűleg összeeszkábált baba etetőszéket is adott Miának. Babával is szívből ajánlom ezt a helyet! Egy finom és tartalmas mexikói ebéd után irány a szállás és a csendes pihenő.
A hosszú alvás után a környéken sétálgattunk Tulumban. Minden utazás, így a mexikói utazás során is tartottunk nyugisabb délutánokat. Forgalmas utak, rengeteg bár, fiatal hippik mindenfelé. Utazásaink során gyakran a helyi ízeket keressük, de ritkán megesik, hogy a férjem megunja és elkezd neki hiányozni a klasszikus ízvilág. Én ezt tiszteletben tartom, és megegyeztünk abban, hogy aznap pizzázóba megyünk vacsizni. Szerencsére nem csak pizza lett a vége (én szinte sosem hiányolom az otthoni ízeket, hanem minél több helyi különlegességre vagyok kíváncsi). Előételként guacamole és nachost falatoztunk, és megkóstoltuk a mezcalt és egy igazi mexikói tequilát is legurítottunk. Ez volt az utolsó esténk Tulumban, és másnap hosszú nap várt ránk.
Mexikó utazás, 5. nap: Cobá romok és Merida
Reggel korán keltünk, összepakoltunk mindent és kicsekkoltunk Tulumból. Elindultunk és közben néztük az utat, hátha látunk egy reggeliző helyet. Találtunk! Ennél autentikusabbra nem is bukkanhattunk volna. Ha Mexikó utazás, akkor az ilyen élményeket egyszerűen imádom. Sehol egy turista, senki sem ért angolul, minden úgy zajlik, ahogyan a mexikóiak csinálják. Isteni mexikói taco reggelit nyomtunk rengeteg frissen facsart narancslével, és ki gondolná, hogy ez is Tulum?
Egy tulumi reggeliző hely kora reggel, ahová csak a helyiek járnak – meg mi! Nekünk ezek a legértékesebb élmények: az út szélén egy rozoga piknikasztalnál enni, ahol alig férünk el, természetesen nincs baba etetőszék, mutogatva rendelünk és úgy szedünk magunknak feltétet, hogy ellessük a szomszéd asztaltól, hogy ők hogyan csinálják. Bevállalnád babával és két kisgyerekkel, egy mexikói utazás során? Mi simán! Sőt, szeretném, ha ők is minél többet tapasztalnának a valódi világból. Lássák, hogy milyen sokfélék vagyunk, milyen sokszínű a világ, amiben élünk.
Ez a nap is jól indult! Beültünk az autóba jóllakottan, és irány Cobá. Ennyi történés után is még a tömeg előtt megérkeztünk. Lenyűgöző volt, hogy a maja romok a természetben, fák között terülnek el. Olyan nagy a területe, hogy lehet bérelni biciklit vagy tuktukot sofőrrel és úgy bejárni. Mi ezutóbbit választottuk, és szerencsére fel tudtuk magunkat préselni, öt embert egy tuktukra. Ez úgy néz ki, hogy egy órát visz minket körbe, és ott állunk meg a maja romok között, ahol csak szeretnénk. Mindenhol ki is lehet szállni, a sofőr pedig megvár minket, majd visz tovább a következő romhoz. Egy kisgyereknek már önmagában az is nagy élmény, hogy kocsikázik, de a mexikói romok között is szívesen felmásztak a fiúk. Ami nekünk még nagyon tetszett itt, hogy mivel beárnyékolták sokszor a fák, nem éreztünk akkora forróságot.
Általában ennek a tetejére fel lehet mászni, de most sajnos le volt zárva. A kicsit kései nasizás miatt hiába végeztünk pont ebédidőben (és akkor már hosszú sorok álltak a bejáratnál..), a fiúk nem voltak éhesek. Mi viszont igen, így beültünk ebédelni egy szomszédos, elég turistásnak kinéző étterembe. Pozitív csalódás volt! A bakancslistámról újabb mexikói fogásokat pipálhattam ki. És most kezdődött a hosszú utazás, egészen Meridáig, mégpedig a gyerekek alvásidejében.
Késő délután érkeztünk meg a meridai Airbnb lakásba, ahol nem a tulaj, hanem egy ismerőse adta át nekünk a kulcsot és mutatott körbe. Ez egy két hálószobás lakás volt tetőterasszal, medencével, ugyannyiért, mint Tulumban az a kis luk. Tökéletes! Kellett is a medence, Merida ugyanis az egyik legforróbb mexikói város, 38 fok volt, amíg itt voltunk. Aznap már csak elfoglaltuk a szállást, szereztünk boltban egy kis vacsinak és reggelinek valót, majd lefektettük a gyerekeket.
Yucatán körút, 6. nap: Izamal, a sárga város és medencézés Meridában
Nagyon izgatott voltam a délelőtti programunk miatt: ki hallott még ilyenről, hogy minden épület sárgára van festve? Alig egy óra volt az út autóval Meridából Izamalba, és tényleg elképesztő gyönyörű volt. Viszont itt is hasonló forróság uralkodott. Ezért az izamali főtér látogatása és a parkban nasizás után felültünk egy lovaskocsira, és azzal látogattuk végig a város többi részét. Még magyarázatot is kaptunk útközben, hogy éppen mit látunk. A gyerekek persze a mexikói lovaskocsis programot is imádták!
Még hazaindulás előtt szerettünk volna megebédelni, és találtunk is egy helyi menzát. Különös módon le voltak zárva az asztalok, és mindenki elvitelre kérte az ételt. Minket viszont leültettek, és kaptunk enni. Csak utólag fogtuk fel igazán, hogy a járvány miatt tilos lett volna helyben fogyasztani. De mivel egy szót sem tudtak angolul, és úgy rendeltünk, hogy mutattuk, hogy éhesek vagyunk és hozhatnak bármit, szó nélkül adtak nekünk ennivalót. Egy újabb izgalmas kaland, nagyon finom mexikói ízeket kóstoltunk (csak nem tudjuk, hogy mit), és olcsó is volt. Pedig még étlapot sem láttunk. Milyen kedvesek a mexikóiak! Irány haza Meridába, és az otthoni csendes pihi. Délután maradtunk medencézni a tetőteraszon a hőségben, amit a fiúk nagyon élveztek.
Mexikói utazás, 7. nap: lelassulás a forró Meridában, babával és két kisgyerekkel
Meridában jött el a pillanat, hogy egy nyugis napot tartsunk a mexikói utazás során, és csak élvezzük egymás társaságát ott, ahol vagyunk. Délelőtt medencézés volt a program. A férjem kitalálta, hogy főz nekünk ebédet, mégpedig frissen vásárolt tintahalból. Bár nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, értékeltük a próbálkozást. Viszont ez volt az utolsó teljes napunk Meridában, és még nem láttunk semmit a városból.
Yucatán-félsziget, 8. nap: Valladolid
Amíg én összepakoltam, addig a család a medencében hűsölt. Aztán sajnos a kisbabám rosszul lett, és ennek az lett a vége, hogy csak délután tudtunk útra kelni Valladolid felé. Szerencsésen megérkeztünk és elfoglaltuk a valladolidi szállást. Ezzel el is ment a nyolcadik mexikói napunk. Útközben egyébként az egyik fiam kihúzta magának a már másfél éve meglazult fogacskáját, és nagyon boldog volt tőle. Emlékezetes történet lesz, hogy hol esett ki az első foga!
Yucatán körút, 9-10. nap: Valladolid, cenote és városnézés 3 gyerekkel
Valladolidban különváltunk a fiúkkal, mert a babám nem érezte jól magát, így én maradtam vele, a fiúk pedig jöttek-mentek. Reggel elmentek egy cenotéba, délután pedig körbenéztek Valladolid centrumában. Másnap délután már én is kimerészkedtem Miával, így láttunk mi is picit ebből a gyönyörű mexikói városból. Hogy mi történt pontosan a kisbabámmal, itt meséltem el.
Mexikó utazás, 11. nap: Chichén Itzá, a világ csodája és Cozumel
A kicsekkolás napján korán reggel megnéztük a világ egyik új csodáját, a mexikói Chichén Itzát. Onnan visszamentünk a szállásra, összepakoltunk, ugyanis egy hosszú út várt ránk. Következő állomás: Cozumel szigete.
Ez volt az egyik legsikeresebb hosszú autózásunk babával és két kisgyerekkel, és itt most nem csak a Mexikó utazásra gondolok. Óriási sikernek könyveltem el, hogy mind a három gyerek aludt több órát nyugiban az autóban. A szállásadónk segített a Cozumel felé tartó hajó időpontokkal, mert a neten szereplő infók nem voltak helyesek, és a járvány miatt kevesebb járatot indítottak Cozumelre. Fura volt, hogy érkezéskor az általunk kiszemelt hajónál nem volt senki. A két órával később induló hajó előtt viszont kígyózó autó sorok állnak. Ki érti ezt?
Aztán leesett… a Yucatán-félszigeten belül is van időeltolódás. Igen, és Valladolidból Playa del Carmen közelébe érkezve már egy órával több volt, mint hittük, így igazából azt a hajót már lekéstük. Elég furán néztek ránk, és utólag értettük, miért. Az volt még a szerencse, hogy így elértük a két órával később induló hajót, mert mint kiderült, érdemes másfél órával hamarabb érkezni, ha fel akar férni az ember. Még aznap elfoglaltuk a kis lakásunkat Cozumel szigetén.
Yucatán utazás, 12-14. nap: Cozumel babával és két kisgyerekkel
A Cozumel szigetén töltött napjaink alatt semmi programot nem terveztünk, csak strandolást és pihit. Pedig aki aktív kikapcsolódásra vágyik, itt is talál magának bőven programot! Mi itt már Miát nagyon féltettük, hiszen tudtuk, hogy nehezen bírja a meleget. Úgyhogy első délelőtt a fiúk mentek el strandolni, én meg inkább maradtam a hűs lakásban Miával, biztos ami biztos. Nagy örömömre isteni mexikói street food-dal leptek meg minket a fiúk hazafelé.
Délutánra bátrabbak lettünk, mert Mia is úgy tűnt, jobban van, így együtt kimentünk a tengerpartra, naplementét nézni. Ezt úgy tudtuk megoldani, hogy csak simán besétáltunk egy cozumeli hotel recepción át a strandjukra, és onnan andalogtunk végig a partszakaszon. Életünk egyik legcsodásabb naplementéjét láttuk itt.
Másnap közösen indultunk el strandolni Cozumel sziget másik oldalára. Találtunk először egy beach bar-t, de olyan korán érkeztünk, hogy még nyitva sem volt, és várni kellett volna, így inkább továbbálltunk. Még szerencse, ugyanis nem sokkal később rátaláltunk egy teljesen szabad strandra! Az egész a miénk volt, tökéletes! Annyira megtetszett, hogy kétszer is idejöttünk, nem vágytunk ennél jobbra. Érdekes, mert délelőtt csak mi voltunk, délutánra viszont már egész nagy tömeg gyűlt itt össze.
Délután úgy döntöttünk, kiélvezzük a cozumeli szállásunk privát medencéjét. Nagyon jó kis pancsi délután lett. Következő délelőtt ugyanoda mentünk vissza, mint előző nap, majd a szokásos mexikói street food. A csendes pihenő után kinéztem egy beach bar-t, csak hogy ezt az élményt is kipróbáljuk a mexikói utazás során. Lehetett választatni, hogy egyetlen befizetett összegért korlátlan étel- és italfogyasztást kérünk, és ott lehetsz egész nap, és még napozó ágyat is kapsz. Mi végül inkább csak belépést kértünk, amihez járt egy welcome drink, és még vettünk néhány apróságot a gyerekeknek. Fantasztikus élmény volt!
Ez volt az utolsó nap Cozumel szigeten. Az volt a terv, hogy a kora reggeli hajóval megyünk vissza, hogy onnan elérjük a gépünket Mexikóvárosba. Igen ám, de mivel annyira bizonytalan módon indultak a hajók, és a szállásadó sem tűnt úgy, mint aki teljesen képben van, inkább elmentünk személyesen megkérdezni a menetrendet. Nem akartuk elhinni, de kiderült, hogy másnap nem indult hajó olyan korán, hogy elérjük a repülőnket. Muszáj volt még aznap elmenni az utolsó hajóval! Gyorsan át kellett szervezni mindent, villámgyorsan összepakolni az összes cuccot, szólni a szállásadónak hogy bocsi, de mi már ma elhúzunk innen… és gyorsan keresni egy új szállást a reptér közelében.
Szerencsére rutinosak vagyunk, és amúgy sem most történt velünk először ilyesmi. Előző évben például pont Montenegróban tartózkodtunk, amikor a kormány egyik napról a másikra bevezette a piros-sárga-zöld országos besorolást, és Montenegrót pirosba sorolta. Gyorsan el kellett hagynunk az országot, hogy ne kerüljünk hazaérkezve karanténba. Profik vagyunk tehát, és este már a hajón utaztunk vissza Cozumelből Cancún felé.
Néhány órát aludtunk a cancúni hotelban, kaptunk reggelit is, egy gyors tankolás, és irány leadni a bérautót az Avisnál. Mivel fullos biztosításunk volt, át sem nézték az autót, így ez is percek alatt kész volt. Időben kiértünk a reptérre, ahová az Avis kisbusza elvitt minket. Becsekkoltunk és repültünk Mexikóvárosba. Egy nagyon magas épület sokadik emeletén kaptunk egy upgradelt lakosztályt, ahol az utunk maradék három napját töltöttük.
Így telt el villámgyorsan a mexikói utazásunk 14 napja a Yucatán-félszigeten egy babával és két kisgyerekkel. Rengeteg csodálatos mexikói élménnyel és közös kalanddal lettünk gazdagabbak, és családként is még jobban összekovácsolódtunk. Remélem, egyszer visszatérünk még ide, hiszen annyi látnivaló van itt, hogy meg sem közelítettük, hogy a töredékét is lássuk.
