You are currently viewing Marokkó babával és két kisgyerekkel – I. rész

Marokkó babával és két kisgyerekkel – I. rész

2022 márciusában fogtuk magunkat a három pici gyerekünkkel, Mia babával és a két fiúval, és elutaztunk Marokkóba. Rabatba, a fővárosba érkezett az Air France járata, ahonnan autót bérelve nekiláttunk felfedezni minél többet ebből az izgalmas országból! Ha eddig nem gondoltad volna, hogy Marokkó babával és kisgyerekkel is látogatható, akkor remélem, ezután a cikk után megjön a kedved, és máris böngészni fogod ide a repjegyeket!

Mivel elképesztő sok élményben volt részünk ez alatt a 17 nap alatt Marokkóban, több részre osztom a teljes beszámolót. Ebben az első bejegyzésben Rabatról, Chefcheouenről és Fezről mesélek, és hogy milyen kalandokban lehet részed babával vagy kisgyerekkel is!

Ha szeretnél olvasni még több kalandunkról, vagy még több fotót nézegetnél, netán praktikus tippeket kapnál a babával való utazásról, nézz be az Instagram oldalamra is!

Miért éppen Marokkó, és miért babával és két kisgyerekkel?

Marokkó egy hihetetlenül izgalmas ország rengeteg csodával; egy és ugyanazon országban találunk tengerpartot, hegyeket, sivatagot, csodálatos arab medinákat, mozaik mintás riadokat, mecseteket, a színekről, fűszerekről és a kedves emberekről pedig nem is beszélve! Régóta nagy álmom volt ide eljutni, és az teljesen természetes, hogy mióta gyermekeink születtek, velük együtt járjuk a világot. Ezen kívül az is egyértelmű számunkra, hogy minden utazást mi magunk szervezünk meg; vagyis főleg én, ugyanis nagyon lelkes vagyok ezen a téren és szívesen csinálom.

Nem volt viszont egyszerű eljutni Marokkóba a világ aktuális helyzetéből kifolyólag. 2021 novemberében ugyanis bezárt az ország a járvány miatt, és januárban még mindig nem volt biztos, hogy meg fogják-e nyitni. Én egész végig reménykedtem, és addig nem is foglaltam le más utat a márciusi hosszúhétvége köré. És végül sikerült ide eljutni! Ez pedig azért is volt történelmi pillanat, mert a családunk mind az öt tagja ekkor tette be először a lábát az afrikai kontinensre! Micsoda kaland!

Sokszor érkezik a kérdés, hogy hogyan tudunk ennyit utazni. Mivel a férjemnek rendes irodai munkája van, én pedig jelenleg otthon vagyok és babázom, így a munkaszüneti napok köré igyekszünk minél több utazást szervezni. Össze is állítottam a 2022-es évre egy utazóanya naptárat, ahol megmutatom, hogyan tudsz 20 nap szabadság mellett 46 napot utazni. Ha érdekel, akkor itt tudod ezt letölteni.

Beutazási feltételek Marokkóba

Február elején jött a szuper hír, hogy Marokkó újra megnyitotta határait! A belépési feltételek viszont olyan szigorúak voltak, hogy nagy rizikót vállaltunk azzal, hogy ennek ellenére ezt az országot választottuk úticélnak. Ennyire nagyon vágytunk Marokkóba!
A felnőtteknek teljes oltottság volt előírva, valamint egy 48 óránál nem régebbi negatív PCR teszt. És ha ez még nem lett volna elég, Marokkóba érkezve újabb gyorstesztre is szükség volt.
Szerencsére mindent teljesíteni tudtunk, és a gyerekekre ezek a feltételek nem vonatkoztak.

Első lépések Marokkóba érkezés után

Régen éreztem ekkora hálát és izgalmat, mint amikor megérkeztünk Marokkóba a férjemmel és a három picivel!
Első lépésként, ahogyan mindig tesszük, ha EU-n kívüli országba érkezünk, vásároltunk SIM-kártyákat, hogy legyen internetünk, valamint váltottunk valutát.
Nem foglaltunk előre autót, hanem a reptéren szerettük volna ezt elintézni, mint ahogyan egy évvel korábban ezt már Mexikóban is tettük. Sajnos azonban Rabat repterén nagyon kevés autó volt elérhető, horror áron. Ezért végül taxit fogtunk, és az előre lefoglalt szállásra mentünk. A szállásunk neve Rabatban Arribat Center Mall – Stay Here volt, ami egy apartman volt, amit a booking.com-on előre lefoglaltam. Nagyon elégedettek voltunk vele, ugyanis tökéletes volt egy éjszakát itt tölteni és kipihenni a repülés fáradalmait.

Ha érdekel Mexikó, és hogy babával és kisgyerekkel hogyan és mit lehet itt csinálni, akkor a Yucatán-félszigeten töltött két hetünkről itt olvashatsz részletes beszámolót, útitervvel és tippekkel. A cikk babával és kisgyerekkel utazóknak vagy gyerek nélkül utazóknak egyaránt hasznos lehet.

Rabat egyik bevásárlóközpontjában

Az érkezés napján még elsétáltunk egy élelmiszer boltba, és vettünk vacsorának meg reggelinek valót, pelust, valamint sok vizet, mivel itt sajnos nem iható a csapvíz.
Aztán a férjem a neten talált egy lehetőséget autóbérlésre, ami ráadásul sétatávra volt tőlünk, és fele annyiba került, mint amit a reptéren ajánlottak. Ez egy helyi autóbérlő cég, melynek neve: Exact Rent Car in Rabat. Csak ajánlani tudom őket. Két hét alatt nem volt gond a régi kis Daciával, nagyon jó áron kaptuk, és a kapcsolatot is tudtuk tartani rendesen a céggel.

Irány Chefcheouen, babával és a két kisgyerekkel!

Az érkezésünk másnapján délelőtt meglett az autónk, és bár elég ambiciózus terveim voltak, mert szerettem volna látni Rabat medináját, végül csak egy ebédlőhelyig jutottunk el. Addigra már annyit sétáltunk, hogy Mia elaludt a babakocsiban, de mi a fiúkkal kajáltunk egy jót.

Irány az autó, irány Marokkó felfedezése, irány egy 4 órás utazás a kék városba!

A hosszú autózások sora nálunk már nem újdonság; nem egyszer autóztunk már éjszaka is babával és kisgyerekkel, valamint 2-3-4 órás utakat is szoktunk tenni. A babával és kisgyerekkel való autózás tapasztalatait ebben a cikkben osztottam meg.

Chefcheouen babával és két kisgyerekkel

Érkezés után egyből láttuk, hogy ez a hely Marokkó csodája! Teljesen lenyűgözött minket már az érkezés pillanatától a város.
Kora este érkeztünk, fáradtan, és először nem találtuk a szállásunkat. Mint kiderült, a medina belsejében volt található, oda pedig autóval nem lehetett behajtani. Végül minden megoldódott, és a medina bejáratához közel, pár perc sétára a szállástól találtunk egy parkolóhelyet, ahol napi néhány Euróért megállhattunk.
A szállásunk egy két hálószobás apartman volt, mégpedig gyanúsan olcsón, ezért kicsit aggódtam, hogy mit fogunk kapni. Szerencsére azonban nem csalódtunk itt sem, és minden nagyon szuper volt! Itt tudod megtekinteni a szállásunkat, ha érdekel.
Egy dolgot kivéve: arra nem voltunk felkészülve, hogy mivel a hegyekben leszünk, nagyon hideg lesz. Fűtés persze szinte sehol nem volt, így az összes meleg ruhánkat felvettük és vastag pokrócokba takaróztunk.

Kilátás a chefchaoueni lakásunkból

Kék felfedezésre fel!

Első reggel azonnal nekiláttunk az óváros felfedezéséhez. Minden ház, épület, ajtó és kerítés a kék különböző árnyalataira van festve. Hogy miért lett kékre festve a város, erről számos legenda kering a neten…
Ez a program a három éves fiainknak nagyon tetszett, minden szép ajtónál megálltunk, és kijelentették, hogy ez az ajtó is kék, és nagyon szép, és fotózzam le. Velük együtt! Nekem nem kellett kétszer mondani, hiszen imádok fotózni.

Nézd, anyuci, milyen szép ez a kék ajtó!

Csak keringtünk és nézelődtünk, majd pedig leültünk egy hangulatos helyre nasizni.
Aztán további sétálás után találtunk egy hangulatos kávézót, ahol szép kilátás mellett megittunk egy frissen facsart narancslevet, ami Marokkóban napi szinten mondhatni kötelező program!

Ennél hangulatosabb hely nem is kell egy kis nasizáshoz!

Az ebédet a medina egy másik végében fogyasztottuk el, ahol végre megkóstolhattunk néhány tipikus marokkói fogást is: rák tajine, kefta tajine és csirkés kuszkusz volt a menü.

A gyerekeink az utazásaink során is azt eszik, amit mi. Mivel a világ felfedezésének része a helyi ízek közötti kalandozás is, ezért sosem keresünk külön gyerekmenüt az éttermekben. Amikor például másfél éves ikrekkel és várandósan két hetet töltöttünk egy lakott maldív szigeten, igyekeztünk minél több helyi fogást tesztelni. Ezeket ebben a cikkben gyűjtöttem össze!

Egy ilyen intenzív délelőtt után visszamentünk csendespihenőzni a szállásra.

Délután, ébredés után a néprajzi múzeum környékére látogattunk el. Habár be nem mentünk, találtunk egy csoda kilátással bíró éttermet vele szemben, ahol meg tudtunk vacsorázni a gyerekekkel.

Nagyon jól esett itt is a frissen facsart narancslé, valamint kipróbáltam a marokkói levest, és a később kedvencemmé vált marokkói salátát is. A fiúk pedig kirendelték az utazás egyetlen pizzáját.

Spanyol mecset, gyönyörű kilátás és szülinapi ünneplés babával és kisgyerekkel

Következő reggel elindultunk megkeresni a Spanyol mecsethez vezető utat Mia babával és a kisgyerekekkel. Sajnos azonban eltévedtünk, és először autóval kerestük, és onnan rossz úton indultunk felfele. Cserébe innen is szép volt a kilátás, és belebotlottunk egy helyi temetőbe, ami ugyancsak kék színűre volt festve. Mivel azonban nem lehetett innen tovább menni, visszamentünk az autóval az eredeti helyünkre, és onnan sétáltunk a megfelelő irányba. Azonban megint rossz úton indultunk fel, így onnan is visszajöttünk…

Három a magyar (és marokkói?) igazság, így végül megtaláltuk a helyes utat! Addigra a férjem és az egyik kisfiam elfáradt, én viszont Mia babával és a másik kisfiammal hármasban felbandukoltam a mecsethez. Szerintem nagyon megérte ezért a pazar kilátásért!

Nagy hasznát vettem itt is a babahordozónak, és nem győzöm hangsúlyozni, mennyire sok előnye van annak, ha az utazásaink során hordozzuk a babánkat. Erről külön cikket is írtam, ahol a hordozás előnyeit szedtem össze babával utazáskor.

Aznap délután felkerestünk egy ünnepélyesebb éttermet, ugyanis a férjem születésnapja erre a napra esett. Mivel odavagyunk a tengeri herkentyűkért, így itt kipróbáltam a tengeri gyümölcsös pastisse-t, és került az asztalra tintahal is, valamint nagy steak imádók is vagyunk, így kirúgtunk a hámból egy jó steak-kel. Úgysem vagyunk édesszájúak, úgyhogy a torta elmaradt. (De sört sikerült szerezni!).

Hát ez a nap is jó kalandos volt!

Búcsú a kékségtől, irány Fez!

Az itt töltött három éjszaka utolsó reggelén összepakoltuk minden cuccunkat, és kicsekkoltunk a lakásból. Utána pedig elindultunk sétálni egy utolsót a kék városban.

Általában igyekszünk minél kevesebb cuccot magunkkal vinni. Erre a 17 napos útra Marokkóba öt fővel például összesen egy táskát csekkoltunk be, és ezen kívül csak kézipoggyász volt nálunk. Fokozatosan tanultam meg egyre kevesebb dolgot magunkkal vinni, és egyre praktikusabb szemléletmódot elsajátítani ezen a téren. Össze is szedtem minden tudnivalót arról, hogyan tudsz minimalista módon pakolni, ha babával vagy kisgyerekkel tervezel utazni. Ebben a cikkben mindent leírtam, sőt, egy pakolási listát is készítettem, amit le tudsz tölteni ingyenesen.

Elfogyasztottuk tehát utolsó ebédünket, majd autóba szállva érte a három picit az álommanó. Fezbe késő délután érkeztünk, és Whatsapp-on tartottam a kapcsolatot a szállásadóval. Megírta a parkoló GPS koordinátáit, és a lelkünkre kötötte, hogy nehogy szóba elegyedjünk idegenekkel. Ők ugyanis biztos, hogy csak átverni, kirabolni vagy hazudni akarnak nekünk. Annyira ijesztőnek találtam ezt a dolgot, hogy még akkor sem hittem el, hogy ő a mi emberünk, amikor odajött hozzánk a parkolóba. Megkérdeztem, hogy ő kicsoda és hogy értünk jött-e. Ekkor mosolyogva elővette a telefonját, és megmutatta, hogy ott van a kettőnk között lezajlott beszélgetés. Ettől megnyugodtam 🙂 Segített kedvesen felcipelni a riadba a táskáinkat, és mi adtunk neki borravalót, amit ő el is fogadott.

Babával és kisgyerekkel is tökéletes választás lehet egy tradícionális marokkói riadban megszállni

A szállásunk egy hagyományos marokkói riad volt, amit alig vártam, hogy kipróbáljunk. Csodálatos élmény volt! A szobánk egy tágas családi lakosztály volt, amihez négy főre járt bőséges reggeli, ráadásul mindez teljesen elfogadható áron.

A szállásunk neve: Riad Ibn Battouta & Spa

A családdal a hazánkat is szeretjük felfedezni. Az ország számos pontján töltöttünk már el hosszúhétvégéket kisbabával, kisgyerekekkel. Az egyik olyan oldal, ahol gyakran keresek belföldi szállást, a szallas.hu, ahol az egyik legnagyobb választék található az országban szállások terén. Érdemes körbenézni és betervezni egy hétvégi kiruccanást. A környezetváltozás tapasztalataim szerint csodákat tesz, még ha csak pár napunk is van!

Fez, medina, káosz, babával és két kisgyerekkel – miért is ne?

Egy finom reggelivel kezdtük a napot, majd konstatáltuk, hogy esik az eső. Ez nem szokta szegni a kedvünket, a gyerekekkel olyankor is útra kerekedünk. Soha sincs megállás!
A szállásunk javaslatára felfogadtunk egy idegenvezetőt erre az alkalomra. Ő bemutatta nekünk az arab világ egyik legnagyobb medináját, az UNESCO világörökség részét képező Fez óvárosát.
Nagyon jó döntésnek bizonyult, nem bántuk meg!

Számos előnnyel jár a medinát idegenvezetővel felfedezni. Többek között izgalmas szokásokat és történeteket ismerhetünk meg az itteni kultúráról. Például, hogy miért van két kopogtató az ajtók többségén.

Mivel esett az eső, először autóval mutatott körbe minket a medinán kívül. Többek között megcsodáltuk a királyi palotát. Majd nagy nehezen leparkoltunk, és egy olyan helyen vezetett be minket a medinába, amerre az életben nem mertem volna egyedül mászkálni. De szerencsére ő nagyon jól ismeri ezt a labirintust, és mellette biztonságban érezhettük magunkat. Tudtuk, hogy nem fogunk eltévedni.
Sok érdekességet mesélt nekünk, például arról, hogy miért van két kilincs a marokkói ajtókon. A felső kilincs idegeneké és vendégeké, a lenti pedig családtagoké. Így az otthon levő nő tudni fogja, fel kell-e öltöznie, el kell-e magát takarnia ajtónyitáskor.

Chouara Cserzőüzem

Az egyik ikonikus látkép Fezben és Marokkóban a Chouara cserzőüzemre való kilátás. Fez híres a bőrtermékeiről, amiket hagyományos módon készítenek itt ezer éve, természetes anyagokból. A kész termékek közül több emeleten lehet válogatni és vásárolni.

Az idegenvezető számos történetet mesélt a medináról. Csodás épületeket is mutatott, és persze elvitt minket mindenféle kézműves árushoz is. Szerintem ez természetes velejárója, hiszen a medina többek között egy óriási piac. Itt mindent megtalálsz, amire csak szükséged lehet. Állítólag rengeteg ember ki sem teszi innen a lábát soha, mert itt mindene megvan.

Talán az egyik legnagyobb látnivaló a világ egyik legrégebbi egyeteme. A Főbejáratot is megcsodáltuk, valamint vásároltunk kendőket meg pokrócokat is. Rengeteg datolyát, olívabogyót, fűszereket, narancsot és egyéb finomságokat láttunk.

Több órányi nézelődés után megéheztünk. Kértük az idegenvezetőt, hogy mutasson egy helyet, ahol ebédelni tudunk. Luxuskategóriás helyet keresünk? – kérdezte. Nem nem, egy autentikus helyet, ahol helyi fogásokat ehetünk olcsón. Rendben. El is vitt minket egy gyönyörű marokkói stílusú étterembe, ahol három fogást kínáltak kb 9 Euróért. Ez teljesen rendben van, és minden nagyon finom volt!

Ezzel el is ment a nap, és mindenki jól el is fáradt. Elköszöntünk a kedves idegenvezetőnktől, és visszamentünk pihenni a riadba.

Nyugis nap Fezben: Park, szép kilátás a városra és helyi étkezdék

Másnap sokáig reggeliztünk, valamint az esős idő miatt hagytuk a gyerekeket a riadban rohangálni. Meglepően sokat elszórakoztatták a gyerekeket az ott dolgozó srácok. Még a gitár is előkerült! Kiderült, hogy már hónapok óta nem esett az eső, egészen mostanáig. A helyiek így most nagyon boldogok voltak, hogy végre jött a csapadék. Persze nekünk sem az eső, sem a soha nem látott lehűlés nem volt ideális (mégis ki az, aki rajtunk kívül elment március második felében Marokkóba fázni?? 😀 ), de próbáltunk együtt örülni a helyiekkel.

Kinéztem egy hét perc sétára levő hangulatos parkot. Ma egy nyugis napot tartunk, talán még játszótér is lesz ott!
Sajnos azt nem találtunk, de tavacskát kacsákkal igen, meg sok szép növényt és pálmafákat. A délelőttöt itt töltöttük, tízóraiztunk, a picik pedig futkorásztak, botokat meg köveket szedtek.

Mivel mi nagyon korán szoktunk ebédelni, a legtöbb helyen még csak reggelit szolgáltak fel. Egy kedves, fiatal pincér fiú felvette a rendelést. Utána elkezdett nekünk arról beszélni, hogy mennyire csodálatos, hogy kisbabával és két kisgyerekkel is utazunk; és hogy mennyire ritkaság számba megy ilyen boldog családot látni… mert a családok is gyakran szétmennek, és nagyon örül, hogy minket így lát.
Aztán mesélt a hagyományos marokkói rántottáról is. Szárított húst tesznek bele, és ezt a szokást anno olasz katonák hoztak be az országba. A szárított hús olyan tartós élelmiszer, ami rengeteg energiát is ad, így ezzel sokáig elvoltak. Rántottába téve pedig tökéletes, tápanyagdús reggelit ad.

A babáknak, kisgyerekeknek nem feltétlenül kell játszótér – botokkal, kövekkel is nagyon jól el tudnak játszani

Merenid sírépítmény, csoda kilátás!

Délután felmentünk a Merenid sírépítményeihez megnézni a kilátást Fez városára. Csodálatos látvány tárult elénk!

Babával és kisgyerekkel is tökéletes program, hiszen szabad levegőn rohangálni, kavicsokat gyűjteni és kőfalak között bújkálni mindig jó ötlet.

Nem csak a zsúfolt városra nyílik pazar kilátás a Merenid sírhelyről.

A nap végén még elintéztünk néhány dolgot, és kerestünk egy autentikus helyi utcai étkezdét, ahol szimplán csak “enni” kértünk, mert étlap sem volt.

Egy ilyen tálat kaptunk vacsorára Fezben egy autentikus utcai étkezdében. A pirosabb színű hús a merguez kolbász, amit a férjem már egy ideje vadászott, és itt sikerült megkóstolni.

Utolsó nap: medina, souk, vásárlás és irány tovább!

Utolsó reggelünkön egy finom reggeli után összepakoltunk, és kicsekkoltunk a riadból. Az előző napon leadott néhány zsák ruhát kimosták nekünk, amiért kb. 18 Eurót fizettünk. Általában ezért is tudunk kevesebb bőrönddel meg cuccal utazni akár 17 napra is, mert számolunk vele, hogy legalább egyszer mosunk majd útközben. Szerintem jobban megéri, mint hetekig cipelni sok felesleges cuccot! (És manapság ugye minden extra becsekkolt táskáért ennél sokkat többet kell fizetni a légitársaságoknál).

Mielőtt tovább indultunk a kis Daciánkkal, el szerettem volna menni a Fez medinába, azon belül a Henna souk-ba, ami a piacot jelenti. Kb 1 kilométert kellett lefelé sétálni, de amikor odaértünk, még alig volt nyitva valami. Kicsit nézelődtünk, majd el is indultunk vissza. Útközben kiszúrtunk egy hangulatos helyet, ahol az utazás egyik legfinomabb ebédjét fogyaszottuk el.

Babával és kisgyerekkel is lehet finomakat enni a Fez medinájában

Viszlát, Fez! Irány a sivatag.

Innen már csak a Carrefour-ba mentünk pelenkát, vizet meg néhány élelmiszert vásárolni, valamint sört. Marokkóban kevés helyen lehet alkoholt kapni, és itt is egy elkülönített helységben árulták az alkoholos italokat. Mivel a következő 5 napban biztosan tudtuk, hogy nem lesz sehol lehetőség sört venni, itt még gyorsan vettünk párat. Utána irány tovább, a sivatag felé! Mivel Fezből kb 8 óra az út Merzougáig, ami a Szahara bejárata, úgy döntöttem, ketté osztom az utat, és mindkét napon 4-4 órát haladunk az autóval. Ez babával és két kisgyerekkel sokkal kivitelezhetőbb.

A sivatagi kalandjainkról, valamint a marokkói körutazásunk további állomásairól a következő bejegyzésekben fogok mesélni!

Leave a Reply